IT-üzemeltetés kkv-knak

Belső rendszergazda vagy külső szolgáltató? Amikor a kettő együtt működik

A legtöbb kkv úgy teszi fel a kérdést, hogy saját rendszergazda vagy külső cég. Sokszor azonban a jó válasz a kettő együtt. Ez a cikk bemutatja a vegyes modellt: hogyan osztható meg a munka egy belső kolléga és egy külső szolgáltató között, és mire figyeljen, hogy ez valóban működjön.

Ha Ön már utánajárt, hogy érdemes-e saját rendszergazdát felvenni, vagy inkább külső céget megbízni, valószínűleg ismeri a két lehetőség előnyeit és hátrányait. Ebben a cikkben egy harmadik utat mutatunk be, amelyről ritkábban esik szó. Ez a vegyes modell: a cégen belül van valaki, aki az informatikával foglalkozik, mögötte pedig egy külső szolgáltató áll.

Miért nem mindig vagy-vagy a kérdés?

A kis- és középvállalkozások jelentős része már túl van azon, hogy „majd a sógor megnézi”. Ugyanakkor még nem akkora, hogy egy teljes belső informatikai csapatot fenntartson. Ilyenkor gyakran egyetlen ember viseli a terhet: egy rendszergazda vagy egy ügyes kolléga, aki eredetileg egészen más munkakörben dolgozik.

Egy embertől azonban nehéz elvárni, hogy egyszerre értsen a hálózatokhoz, a levelezéshez, az adatmentéshez, a kiberbiztonsághoz és a beszerzésekhez. Ráadásul soha ne legyen szabadságon vagy beteg. A külső szolgáltató viszont nincs ott minden nap az irodában, és nem ismeri olyan közelről a munkatársak szokásait. A vegyes modell e két helyzet gyengeségeit egyenlíti ki.

Hogyan néz ki a vegyes modell a gyakorlatban?

A lényeg a világos munkamegosztás. Egy jellemző felállás:

  • A belső kolléga az első kapcsolódási pont. Fogadja a munkatársak kéréseit, megoldja az egyszerűbb ügyeket (elfelejtett jelszó, nyomtató, új felhasználó beállítása), és ismeri a helyi sajátosságokat.
  • A külső szolgáltató viszi a mélyebb szakmai feladatokat. Ilyen a szerverek és a hálózat felügyelete, a tűzfal (a céges hálózatot a külvilágtól védő eszköz), a mentések ellenőrzése, a biztonsági frissítések és a nagyobb projektek.
  • A cégvezetés dönt a prioritásokról és a pénzügyi keretekről, a két fél javaslatai alapján.

Ezt szokás első és második szintű támogatásnak is nevezni. Az első szint (angolul L1 support) a gyors, mindennapi segítség. A második szintre akkor kerül egy ügy, amikor mélyebb szaktudás vagy speciális eszköz kell hozzá.

Mit nyer vele a cég?

Helyettesíthetőség. Ha a belső kolléga szabadságra megy, a cég informatikája nem áll meg. A külső csapat ismeri a rendszert, és át tudja venni a teendőket.

Szélesebb tudás. Egy szolgáltatónál több szakember dolgozik, eltérő szakterülettel. Egy összetettebb hiba vagy egy új rendszer bevezetése így nem egyetlen ember tapasztalatán múlik.

Tehermentesített belső kolléga. Ha valaki részben más munkakörben is dolgozik, a vegyes modell megvédi attól, hogy az informatika elvigye az egész napját.

Kevesebb olyan tudás, amely csak egy ember fejében van meg. A közös munka rákényszerít a dokumentálásra: eszközlista, hálózati rajz, hozzáférések nyilvántartása. Így a cég akkor sem marad tanácstalan, ha egy kolléga távozik.

Ki tartja a kezében az irányt?

Ha többen dolgoznak az informatikán, könnyen előfordul, hogy mindenki a napi hibákkal foglalkozik, és senki sem gondolkodik előre. Kinek a dolga megmondani, mikor kell cserélni a gépeket? Mennyi pénzt érdemes jövőre informatikára szánni? Van-e terv arra az esetre, ha egy reggel nem indul a szerver?

Erre a szerepre szolgál a külsős IT-vezető. Ő egy tapasztalt szakember, aki nem a napi hibákat javítja, hanem a cégvezetés mellett tervez. Feladatai jellemzően:

  • informatikai stratégia és költségkeret készítése,
  • dokumentációk összeállítása, például üzletmenet-folytonossági terv (BCP: mit tesz a cég, ha egy rendszer kiesik) és helyreállítási terv (DRP: hogyan és milyen sorrendben állnak vissza a rendszerek),
  • beszerzések felügyelete, ajánlatok összevetése,
  • rendszeres vezetői egyeztetés és állapotjelentés.

Ez a megoldás azoknak a cégeknek való, ahol az informatika már fontos az üzletmenethez, de egy teljes belső IT-csapat megtérülése kétséges.

Mire figyeljen, hogy a munkamegosztás működjön?

A vegyes modell akkor jó, ha nem a véletlenen múlik, ki mit csinál. Néhány gyakorlati szempont:

  • Írják le a feladatokat. Egy egyszerű lista arról, mi a belső kolléga és mi a szolgáltató dolga, sok félreértést megelőz.
  • Legyen egy közös bejelentési csatorna. Érdemes minden kérést egy helyre irányítani, például egy hibajegykezelő rendszerbe, ahol minden ügy nyomon követhető. Így nem vész el semmi.
  • Tisztázzák az elérhetőséget. Kérdezze meg, milyen gyorsan reagál a szolgáltató távolról és a helyszínen, illetve munkaidőn kívül és hétvégén. Ez kerüljön bele a szerződésbe is.
  • Ne egy kézben legyenek a kulcsok. A rendszergazdai jogosultságok és jelszavak a cég tulajdonai. Legyenek biztonságosan tárolva, és a vezetés tudja, hol.
  • Egyeztessenek rendszeresen. Egy rövid havi megbeszélés elég ahhoz, hogy mindenki tudja, mi történt és mi következik.

A vegyes modell különösen akkor lehet jó választás, ha:

  • van már egy kolléga, aki szívesen foglalkozik az informatikával, de nem szeretné, hogy minden rajta múljon,
  • a saját rendszergazda túlterhelt, vagy nincs helyettese,
  • több telephelyen dolgoznak, és helyben kell valaki, de a központi rendszereket szakértőnek kellene felügyelnie,
  • a cég növekszik, és már tervezésre is szükség van, nem csak hibaelhárításra.

Ha nem biztos benne, melyik felállás illik a cégéhez, egy átfogó felmérés jó kiindulópont. Megmutatja, hol tart most az informatika, és hol vannak a kockázatok.

A cerebellum a napi üzemeltetésben és külsős IT-vezetőként is tud segíteni. Ha szeretné átbeszélni, Önöknél milyen munkamegosztás működne, keressen minket bizalommal.

Gyakori kérdések

Kell-e informatikai végzettség annak a belső kollégának, aki az első szintű támogatást végzi?

Nem feltétlenül. Az egyszerűbb, mindennapi kérésekhez elsősorban műszaki érdeklődés, türelem és a helyi viszonyok ismerete kell. A bonyolultabb feladatokat a külső szolgáltató viszi, és ő segíthet a belső kolléga betanításában is.

Mi a különbség a külső üzemeltető és a külsős IT-vezető között?

Az üzemeltető a rendszerek napi működéséért felel: hibaelhárítás, frissítések, mentések. A külsős IT-vezető a cégvezetés mellett tervez: stratégiát és költségkeretet készít, dokumentál, felügyeli a beszerzéseket, és rendszeresen beszámol. A kettő kiegészíti egymást.

Mi történik, ha a belső kolléga kilép?

Ha a munkamegosztás jól működött, a külső szolgáltató ismeri a rendszert, a hozzáférések és a dokumentációk pedig a cégnél vannak. Így az átmeneti időszakban is biztosítható a működés, és az új kolléga betanítása is egyszerűbb.